Papp Ildikó (kínai név: 易可):

Szomszédból család, avagy miért figyeltem fel Kínára

Az én albumom egy barátságról szól. Egy napon új szomszéd érkezett, akit szinte soha nem láttam, mint idővel megtudtam, kínai a fiatalember és rengeteget dolgozik. Múltak az évek és egy újabb szép napon megérkezett három tündéri gyermek és az anyukájuk, mindez kézzel-lábbal mutogatással derült ki, mint az is, hogy egyelőre csak látogatóba jöttek apukájukhoz. Három év telt el, mikor végre végleg együtt maradt a család, apuka változatlanul rengeteget dolgozott, de az anyuka és a gyerekek állandóan itt meséltek volna nekem, de sajnos csak nevetgélés lett a vége. Egyszer aztán elhatároztam, hogy utána járok, hol lehet kínaiul tanulni és gyorsan meg is találtam az ELTE Konfuciusz Intézetét, ahová azonnal be is iratkoztam. Ott aztán további érdekes barátságok alakultak ki, angol nyelven folyt a tanítás, nagyon jó csoport volt, persze csupa fiatal én voltam a kakukktojás a korom miatt, de ez végül a továbbiakban semmi gondot nem jelentett. Máig szinte napi kapcsolatban vagyok a kínai tanárnőmmel, aki három év elteltével visszaköltözött Chongqingba.

A szomszéd család nagy kihívásnak nézett elé, mikor a három gyermeket magyar iskolába íratták be, rendesen, pontosan örömmel jártak az első naptól kezdve, máig ugyanabba az iskolába. Kezdetben én jártam a szülői értekezletekre, érdekes volt a helyzet. Szombatonként a közeli kínai iskolába jártak ének, tánc és sport foglalkozásra, egyre gyakrabban léptek fel rendezvényeken,, ennek köszönhetően mentem velük én is. Igy ismertem meg a A Magyar-Kínai Kulturális Egyesületet, a Magyar-Kínai Baráti Társaságot, melyeknek most már több éve tagja vagyok.

Természetesen az érdeklődésem Kína iránt egyre jobban nőtt és a lányomat a 30. születésnapjára, magamat a nyelvtanulás jutalmául egy rövid kínai utazással leptem meg. Az út nagy élmény volt mindkettőnk számára, máig emlegetjük.

Szomszédaim kezdettől fogva etettek a szó szoros értelmében, hiába ellenkeztem, hogy meg fogok hízni, csak kinevettek és újabb finomságokat hoztak, ennek a kényeztetésnek aztán vége lett, mert a lakást már kinőtték és egy nagyobba költöztek, szerencsére nem nagy a távolság közöttünk, azóta is gyakran találkozunk, március közepén elsőként siettek ellátni egyszer használatos maszkkal bennünket.

Sajnos ez a második hullám nem teszi lehetővé, hogy többször találkozzunk, de a közeli parkban tudunk együtt sétálni, tornázni, beszélgetni és persze mindenről tudunk a WeChat alkalmazásnak köszönhetően.

Végül is egy véletlennek köszönhetem, hogy megismertem egy új nyelvet, egy új országot, új zenét, irodalmat, filmeket, ízeket és ennek végtelenül örülök. (2021)

Forrás: KÍNA - MOST IS KÖZEL, az MKBT "fotóalbum" pályázata